Révész Sándor: Karácsony Orbántól tanul
A főváros átvett egy csalárd, demokráciatagadó intézményt. Karácsony lakógyűlési levelével tegyék azt, amit Orbán konzultációs leveleivel szoktak. Vélemény.
A főváros átvett egy csalárd, demokráciatagadó intézményt. Karácsony lakógyűlési levelével tegyék azt, amit Orbán konzultációs leveleivel szoktak. Vélemény.
A főpolgármester reagált a kormányinfón elhangzottakra.
Orbán Viktor kormányzásának legújabb idénye úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: látható stratégia nélkül menedzselik a felmerülő ügyeket, az elégedetlenséget pedig sorosozással, gyurcsányozással kezelik. Az viszont zavart okoz, hogy Brüsszel beleállt a küzdelembe.
A magyarok 17,5 százaléka küldte vissza a konzultációt.
Az MKKP megoldotta, hogy legyen igazságtartalma is a plakátoknak.
Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!
A nemzeti konzultáció nem tekinthető közvélemény-kutatásnak, utóbbinak egészen mások a szakmai kritériumai – mondja Mráz Ágoston Sámuel, a kormánytól a minap újabb többmilliárdos megrendelést elnyerő Nézőpont vezetője.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
A végösszeget még nem tudjuk, egyelőre a kormány által közölt adatok szerint a posta- és nyomdaköltségeket ismerjük, valamint most a Miniszterelnöki Kabinetiroda őszi költései között megjelentek a konzultációt kísérő plakátkampányra fordított tételek is.
A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
A kormányszóvivő szerint a konzultáció eredménye irányadó a magyar közéleti szereplők számára, és azon lesznek, hogy Brüsszelben is meghallják.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit.
Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók” elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.
A nemzeti konzultációban és annak reklámjaiban használt kormányzati szlogen, „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” a rendőrség szerint lehet hazugság is, de nem alkalmas pánikkeltésre, ahogy nem számít rémhírterjesztésnek sem.
A nemzeti konzultáció célját és formáját tekintve is maga a politikai reklám, az ezt népszerűsítő reklámkampány pedig kétszeresen az. A törvény szerint elvileg nem is szabadna ilyet most közzétenni. Vajon a Médiahatóság indít vizsgálatot az ügyben?
Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét. Hamarosan ez a konkrét ügy is ott köt majd ki.
Szentkirályi Alexandra szerint mindenkinek meg akarják adni a lehetőséget, hogy elmondhassa a véleményét a „brüsszeli szankciókról”.