Dömötör Csaba elárulta, miről fog szólni az újabb nemzeti konzultáció
A jelek szerint a kormány a brüsszeli csatáihoz akarja felhasználni aduként a nemzeti konzultációt.
A jelek szerint a kormány a brüsszeli csatáihoz akarja felhasználni aduként a nemzeti konzultációt.
Orbán nemzeti konzultációval, Karácsony budapesti egységgel, az ellenzék egymás ekézésével nyitotta meg a 2024-es kampányt – de mire számíthatunk a hátralévő közel 8 hónapban? Közéleti podcastunkban Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével beszéltünk arról, mennyire áll stabil lábakon a kormánypárt és felül tud-e kerekedni az ellenzék önmagán jövő nyárig.
Amit megtesznek, váratlanul teszik, amit előre jeleznek, az legtöbbször nem történik meg. Határidőre soha. Az ország harmada által messze tekintő államférfinak, ha nem szent gurunak tekintett kedves vezető tényállításai a legritkább esetben felelnek meg a tényeknek. Vélemény.
Uniós elvárásra a kormány átdolgozta ugyan a társadalmi egyeztetés követelményeit, ám a széles körben apolitikussá vált polgárok megtanulhatták, hogy úgyse számít a véleményük. Ha megkérdezik őket, abban sincs sok köszönet.
Orbán Viktor kormányzásának legújabb idénye úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: látható stratégia nélkül menedzselik a felmerülő ügyeket, az elégedetlenséget pedig sorosozással, gyurcsányozással kezelik. Az viszont zavart okoz, hogy Brüsszel beleállt a küzdelembe.
A magyarok 17,5 százaléka küldte vissza a konzultációt.
Az MKKP megoldotta, hogy legyen igazságtartalma is a plakátoknak.
Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!
A nemzeti konzultáció nem tekinthető közvélemény-kutatásnak, utóbbinak egészen mások a szakmai kritériumai – mondja Mráz Ágoston Sámuel, a kormánytól a minap újabb többmilliárdos megrendelést elnyerő Nézőpont vezetője.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
A végösszeget még nem tudjuk, egyelőre a kormány által közölt adatok szerint a posta- és nyomdaköltségeket ismerjük, valamint most a Miniszterelnöki Kabinetiroda őszi költései között megjelentek a konzultációt kísérő plakátkampányra fordított tételek is.
A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat.
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
A kormányszóvivő szerint a konzultáció eredménye irányadó a magyar közéleti szereplők számára, és azon lesznek, hogy Brüsszelben is meghallják.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit.
Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók” elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.